Hazai Hatékonysággal a versenyképességért, a hosszú távú rezsicsökkentésért

Közzétéve: 2013. november 09. szombat, 00:38
| Nyomtatás



Javaslatcsomag energiahatékony építések és felújítások ösztönzésére, a 2014-2020 közötti uniós forrásokból

Évente 40 ezer épületenergetikai célú lakásfejlesztés 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb kkv-k, megújuló középületek, csökkenő energiaimport és összesen 40 ezer új munkahely – néhány várható eredény Hazai Hatékonyság programtól, amelynek kormányzati megvalósítására tesz javaslatot öt építőipari és energetikai hazai szakmai szervezet: a MEHI, a MÉASZ, a MÉSZ, a MEPS és a HUGBC.

A Hazai Hatékonyság javaslatcsomag benyújtásra került a Kormány építésgazdasági ügyekért felelős minisztériumaihoz, továbbá a szakmai szervezetek egyúttal konzultációra hívták az érintetteket a megvalósítás részleteire, és a szakma szerepvállalására vonatkozóan.

 

 

Az energiahatékonysági beruházásokat a 2014-2020 közötti EU-s vissza nem térítendő forrásokból és fejlesztési és kereskedelmi banki forrásokból valósíthatnák meg a lakossági, vállalati és önkormányzati pályázók, adóforintok nélkül. A támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig önrész nélküli kedvezményes hitel formájában lenne elérhető, egy központi hatékonysági alapon keresztül. A hitelek visszafizetését a fejlesztésekkel elért energia-megtakarítás finanszírozná. A Hazai Hatékonyság 7 év alatt 66%-nyi piaci forrás bevonásával 1260 milliárd forint bevonását javasolja az épületenergetikai fejlesztések szolgálatába. A Hazai Hatékonyság programban javasolt 33 százaléknyi, azaz 420 milliárdos uniós támogatási összeg a teljes uniós forrás mindössze 6,7 százaléka.

 

SAJTÓINFORMÁCIÓ


Hazai Hatékonysággal a versenyképességért, a hosszú távú rezsicsökkentésért - Budapest, 2013. november 4.

Évente 40 ezer épületenergetikai célú lakásfejlesztés 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb kkv-k, megújuló középületek, csökkenő energiaimport és összesen 40 ezer új munkahely – ezt várhatjuk a Hazai Hatékonyság című programtól, amelynek kormányzati megvalósítására tesz javaslatot öt építőipari és energetikai hazai szakmai szervezet: a MEHI, a MÉASZ, a MÉSZ, a MEPS, és a HUGBC. 

Az energiahatékonysági beruházásokat a 2014-2020 közötti EU-s vissza nem térítendő forrásokból és fejlesztési és kereskedelmi banki forrásokból valósíthatnák meg a lakossági, vállalati és önkormányzati pályázók, adóforintok nélkül. A támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig önrész nélküli kedvezményes hitel formájában lenne elérhető, egy központi hatékonysági alapon keresztül. A hitelek visszafizetését a fejlesztésekkel elért energia-megtakarítás finanszírozná.  A Hazai Hatékonyság 7 év alatt 66%-nyi piaci forrás bevonásával 1260 milliárd forint bevonását javasolja az épületenergetikai fejlesztések szolgálatába. A Hazai Hatékonyság programban javasolt 33 százaléknyi, azaz 420 milliárdos uniós támogatási összeg a teljes uniós forrás mindössze 6,7 százaléka.

Az energiahatékonyság a magyar gazdaság eddig kevéssé kihasznált versenyképességi lehetősége, hisz rengeteg olyan gazdaságos beruházás végezhető el ezen a téren, ami ma a tőkehiány miatt nem valósul meg. Házaink az utcát fűtik, a gépeink falják az áramot, és az iskolákat sokszor nehéz kifűteni. Ha jutna pénz ezekre a beruházásokra, nemcsak a rezsi csökkenne, de kisebb lenne a gázimport is, és új munkahelyek jöhetnének létre, új növekedés bontakozhatna ki.  Az energiahatékonyságban – így különösen az épületenergetikában - meglévő hatékonysági potenciál hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem elsősorban versenyképességi kérdés.

 

Óriási a társadalmi igény az energiahatékonysági beruházások támogatására

Az elmúlt évek tapasztalata szerint óriási igény van az energiahatékonysági fejlesztésekre, mert az emberek tudják, hogy szigeteléssel, kazáncserével, ablakcserével jelentősen csökkenthetők a rezsiköltségek, amelyek ma egy átlagos háztartás költségeinek 16%-át teszik ki. Egy korábbi felmérés szerint alakosság egynegyede korszerűsítene a következő 3 évben.  Az emberek 87%-ának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források egy-két nap alatt kiapadtak.  Az épületenergetikai fejlesztések egyik legnagyobb gátját így a forráshiány jelenti.

 

Vissza nem térítendő EU-forrás, önfinanszírozó hitellel kombinálva

A Hazai Hatékonyság program adófizetői források felhasználása nélkül kínál lehetőséget jelentős épületenergetikai célú fejlesztésekre.
A pályázók uniós forrásból származó, vissza nem térítendő és az ÁFA mértékét meghaladó támogatási részhez jutnak. Egy adott projektnél ezt egészíti ki egy olyan fejlesztési vagy beruházási hitel, amelynek törlesztőrészlete (változatlan fogyasztási szokások mellett) kifizethető az elért energia megtakarításból.  Ezáltal az energiahatékonysági beruházások a megtakarított energia árában termelik ki a finanszírozás költségeit.

A Hazai Hatékonyság szerint évi 60 milliárd forint jutna a 2014-2020 között igénybe vehető uniós forrásokból energiahatékonysági fejlesztésekre, a KEHOP, GINOP és TOP-VEKOP programokon keresztül:

 

Beruházási minőség és gazdaságfehérítés egyben

Az építőanyag gyártók, és a kivitelezői értéklánc versenyképességét egyaránt erősíti a beépített termékekre és a kivitelezésre a programban javasolt számlaadási kötelezettség.  Ez a megoldás a tisztességes kereskedőket és kivitelezőket közvetlenül „hozza helyzetbe” de közvetve azzal is, hogy az építőanyagoknál tapasztalt jelentős, kétes minőségű szürkeimport visszaszorulhat. A Hazai Hatékonyság keretében végrehajtott beruházások minősége kulcsfontosságú, hiszen az igénybe vett banki forrás az elért megtakarításból kerülne kifizetésre. Ezért a program alkotói javasolják, hogy pályázni csak műszakilag igazoltan megfelelő termékek beépítésével lehessen, továbbá a konstrukciókban elő legyen írva a műszaki ellenőr bevonása és teljesítésigazolása is.

A hitelfelvevők a törlesztés során jelentik energiafogyasztásukat a hitelintézetnek. Az 5-10 éves futamidőkkel, változatlan fogyasztási szokások mentén a hitel kifizethető a megtakarított rezsiköltségekből.

 

A Hazai Hatékonyság rezsicsökkentési és nemzetgazdasági hatásai

A Hazai Hatékonyság program az uniós források mindössze 6%-át igényelné. Ezt fejlesztési és kereskedelmi banki források által nyújtott hitelkeretek háromszorozzák meg, így 7 év alatt a források kétharmadát adó piaci forrásokkal együtt összesen 1260 Mrd forint juthat energiahatékonysági fejlesztésekre. A források egy központi „Hazai Hatékonysági Alap”-ból kiszámíthatóan és rendszeresen kerülnének kihelyezésre, egyszerű és átlátható feltételekkel. 

 

A Hazai Hatékonyság programot készítő szervezetek

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI): az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI abból a felismerésből jött létre, hogy az energiahatékonyság növelése egyszerre közügy és piaci lehetőség. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.

A Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) célja a  hazai építőanyag- és építési termék gyártók piaci és szabályozási környezetének fejlesztésének elősegítése társadalmi együttműködésekkel, szakmai érdek-képviselettel, valamint kommunikáción keresztül. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A hazai építőanyag- és építési termék gyártók kulcs szerepet töltenek be a K+F, oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdaságban.

A 2006-ban alakult Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) a legjelentősebb hazai alapanyag-forgalmazókat és hőszigetelőanyag-gyártókat tömöríti. Célja, hogy a magyarországi épületek hőszigeteltsége minél inkább közelítsen az európai átlaghoz, és hogy az ehhez szükséges hőszigetelési munkálatok megfelelő minőségben valósuljanak meg. A szövetség ennek érdekében szakmai ajánlásokat dolgoz ki, képzéseket tart és folyamatos piaci minőség ellenőrzéseket végeztet. Az expandált polisztirol hőszigetelések (EPS) napjaink egyik leghatékonyabb eszközei az energiatakarékosságért és üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért vívott harcnak.

A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) tagjai a hazai építőanyag-gyártás és –forgalmazás meghatározó résztvevői, főként az építőkémiai termékek, homlokzati hőszigetelő rendszerek és a gyárilag előkevert szárazhabarcsok területéről. A szövetség elsősorban szakmai jellegű munkát folytat. Fő célja, hogy minden érintett termékcsoportra olyan részletes szakmai ajánlási rendszert dolgozzon ki és tegyen elérhetővé a felhasználók számára, ami egyértelmű iránymutatásul szolgál a minőségi végtermékekre  vonatkozóan és ezáltal jelentősen emelkedjen a magyarországi épületállomány minősége. 

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) tagjai a környezet iránt elkötelezett építészek, mérnökök, kutatók, gazdasági szakemberek, az építésgazdaság különböző területein működő cégek és szervezetek. Az egyesületi formában 2009-ben alakult non-profit, országos szakmai, társadalmi együttműködés célja, hogy a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén hozzájáruljon a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedéséhez Magyarországon.

Submit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn