Nyomtatás

Az idén 50 éves ÉMI jövő századot idéző, ultramodern Építőipari Tudásbázisában fogadta a Magyar Építőanyagipari Szövetség Közgyűlését Matuz Géza vezérigazgató-helyettes. A Szentendrén összegyűlt szervezeti tagok döntéseikkel jelentősen újra pozicionálták a MÉASZ jövőképét.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program és a „TREN/FP7EN/239288/”PIME’S” Concerto pályázatán nyert támogatás segítségével megvalósult beruházás a jövő század építészeti megoldásait testesíti meg. Matuz Géza, az ÉMI vezérigazgató-helyettese joggal büszke, hiszen a 2012-es alapkőletételt követően hihetetlen gyorsasággal létrehozott épület nem titkoltan példaként szolgál a jövő építészei számára.

A vezérigazgató-helyettes köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió felmérése szerint a közösség energiafelhasználásának 40%-áért az építőipar felelős. Ezért a tervezés fázisában megalkotott koncepció szerint a megvalósuló beruházás eredményeként létrejött építménynek alacsony energia-felhasználásúnak kellett lennie. A háromszintes, összesen 5685m2 területű Építőipari Tudásbázis épülete energiatakarékos és környezettudatos szerkezeti és gépészeti rendszereket alkalmaz. Az irodaház hő-, illetve hidegenergia igényének ellátására a teljes mértékben helyben meglévő, eddig csak kismértékben, illetve egyáltalán ki nem használt megújuló energiaforrásokat kívánja az ÉMI igénybe venni. Az épületek hő- és hidegenergia ellátása az Ipari Park melletti, Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Szentendrei Szennyvíztisztító Telepén keletkezett tisztított szennyvíz hő- illetve hidegenergia-termelésben hőforrásként, hő elvonó közegként való hasznosításával, valamint a szennyvíztisztítási folyamat melléktermékeként keletkező biogáz kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre való felhasználásával biztosítható. A tető egy részén extenzív zöldtető, a homlokzat egy-egy részén zöldhomlokzat, ill. klímahomlokzat lesz kialakítva. Az elérendő cél szerint az épület teljesen önellátó lesz, mindezek mellett már ma is képes arra, hogy jelenlegi eszközeivel az elektromos hálózatba visszatápláljon.

Matuz Géza elmondta, a tervek szerint a tudásbázist hamarosan a labor és az irodák is követik, hiszen 2014 második felében mind a menedzsment, mind a kutató-ellenőrző részleg is itt talál új otthonra.

A Magyar Építőanyagipari Szövetség megújítás alatt van, melynek tárgyi és tartalmi feladatait Vidor Győző tárta a Közgyűlés  elé. A szervezeti változások alapvető módosításokat nem kívánnak, apróbb pontosításokra azonban szükség van, így több ponton is módosult az alapszabály. Ennek egyik fontos pontja maga a MÉASZ, azaz a név. A közgyűlési döntést követően a szervezet rövidítése (MÉASZ) - mint bejáratott brand - nem változik, neve azonban kibővül, így a jövőben érdekképviseleti munkáját Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség név alatt végzi. A MÉASZ elnöke szerint erre azért volt szükség, mert az „építőanyag” kifejezés Európa-szerte kikopott a szóhasználatból, helyette általánosan az „építési termék” szóösszetételt alkalmazzák. 

További fontos változás, hogy - a MÉASZ hosszú távú céljaival összhangban – jelentősen egyszerűsödik a tagfelvétel, a jövőben erről a közgyűlés helyett az elnökség dönthet.

A szövetség alapvető célkitűzései azonban nem változtak. A MÉASZ célja a jövőben is a magyar építőanyag- és építési termékek szegmenseiben működő szakmai szervezetek, gyártók és importőrök érdekvédelmi és érdekérvényesítési tevékenységének összefogása, az összefogás szervezeti és intézményi kereteinek biztosítása a tagság véleményén alapuló működés által.
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség feladata:

  1. Az országos politika területén a jogalkotási, gazdasági, fejlesztési programokba és folyamatokba való bekapcsolódás, és azok kidolgozásában való részvétel, továbbá a kormány előtt, szakmai szervezeteknél, hatóságoknál, intézményeknél, bizottságokban a tagság érdekeinek bemutatása és képviselete.
  2. A hazai építőanyag és építési termék gyártó ipar egészének fejlesztése, szabványok és biztonsági, munkavédelmi előírások kidolgozása, koordinációja.
  3. A szakmai képzés és továbbképzés elősegítése, koordinációja.
  4. Az építőanyag- és építési termék gyártók és importőrök kommunikációs stratégiájának kidolgozása, szakmai tanácskozások és kiállítások szervezése.
  5. A fogyasztóvédelmi tevékenység támogatása.
  6. Kapcsolattartás az építőanyag és az építési termék gyártó iparon kívüli, de tevékenységével az építőanyag-iparra hatással, befolyással bíró belföldi szakmai szervezetekkel és nemzetközi szakmai szervezetekkel.
  7. A nemzetközi szervezetek munkájában részvétel, a magyar építőanyag és építési termék gyártó ipar érdekeinek közvetítése.
  8. Tagjai véleménye alapján állást foglal és képviseletet lát el tagjai érdekében, és a tagokat érintő gazdasági kérdésekben.
  9. Közvetlen kapcsolatot tart országos és helyi szinten az érdekegyeztető fórumok más résztvevőivel, a gazdasági kamarákkal, elsősorban az ipari és kereskedelmi kamarákkal.
  10. A Szövetség saját tevékenységéről, szakmai kérdésekről kiadványokat ad ki: fórumokat teremt felhasználva az elektronikus és írott sajtó lehetőségeit.
  11. Szakterületét érintő kérdésekben kapcsolatot tart az illetékes minisztériumokkal, szakmai és egyéb társadalmi szervezetekkel.
  12. Kapcsolatot tart külföldi szakmai szövetségekkel, melyekkel kölcsönösségen alapuló megállapodások keretében közösen szervezi a gazdasági szervezetek közötti együttműködést.
  13. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


Új, jelentős irányváltást mutat  a nyáron megalakult új ügyvezetés  munkarendje. Szarka László ügyvezető szerint a MÉASZ-nak rendkívül kedvezőtlen környezetben kell újra pozicionálnia magát.  Az építésgazdaság teljesítménye 2008 óta folyamatosan csökken: a KSH szerint az építőipar térvesztése a GDP-ben és a foglalkoztatásban folyamatos, és ezzel együtt folyamatosan csökkenő építőanyag-ipari kapacitás áll rendelkezésre. A fentiekkel együtt  mind a vállalati, mind a privát szektort alapvetően a forráshiány és a kivárás jellemzi, így szerény a saját erős beruházások értéke.  A végfelhasználóknál maximális fogyasztói árérzékenység társul a többnyire alacsony szintű anyag- és piacismerettel („árat vesznek, nem terméket”) és többnyire rövid távú szemlélettel, amely növeli a hazai gyártók kitettségét. Mindezzel párhuzamosan folyamatban van a 2014-2020-as EU-támogatási ciklusra irányuló programok kialakítása, így a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, a kapcsolódó pályázati követelmények kialakítása.

Szarka László rámutatott, hogy az érdekképviseleti munkában fontos az átláthatóság erősítése nemcsak a szakmai szereplők, hanem a széles értelemben vett közvélemény felé is.    Ennek során az álláspontok bemutatása mellett nyilvános, széles értelemben vett kommunikáció kell, hogy támogassa a munkát, amely visszahat a döntés-előkészítési folyamatra is.
A fókuszpontok: (i) A hazai építőanyag-felhasználás növekedésének, így különösen a energiahatékonysági beruházások és korszerűsítések előmozdítása (ii) Fenntartható szabályozási környezet, lehetőség szerint formális együttműködési megállapodásokkal, amelyek egyértelműk konzultációs előnyöket jelentenek (iii) Piacvédelem és fogyasztói tudatosság erősítése, különösen a termékek piaci megfelelőségének előmozdítására, valamint a végfelhasználóknál a minőségi választás erősítésére, a jellemzően ár-alapú vásárlás helyett. 

Valamennyi területen fontos az iparági foglalkoztatási, GDP- és immateriális értékteremtő teljesítmény érzékeltetése, hogy tudatosítsa az iparág gazdasági súlyát és hozzáadott értékét.  Ez ahhoz is hozzásegítheti a MÉASZ-t, hogy az építőanyag gyártók eséllyel pályázzanak a nemzetgazdaságilag kiemelt státusz elnyerésére. Ennek birtokában önálló gazdaságfejlesztési program készülhetne az iparágra; eddig ugyanis elsősorban a globális ellátási láncokhoz kapcsolódó, azokat kiszolgáló, jellemzően hi-tech iparágak és azok beszállítói köreinek erősítése volt napirenden. A MÉASZ célja, hogy az építőanyag gyártás – mint a modern infrastruktúrákat támogató és foglalkoztatottságot erősítő kulcs iparág is - bekerüljön e körbe – fejtette ki Szarka László.