Konferencia összefoglaló: Tartós rezsicsökkentés - fókuszban az épületenergetika

Közzétéve: 2014. április 09. szerda, 12:51
| Nyomtatás



A Construma nyitónapján bemutatott előadások naprakész képet adtak mindazon EU forrásokból tervezett fejlesztések célszerű formáiról és részleteiről, amelyek a legtöbb előnyt jelenthetik az építésgazdaság szereplői számára. A délutáni szekció pedig kitekintést adott arra nézve, hogy egyes konkrét, megvalósult épületenergetikai fejlesztéseknél milyen tényezőkre kell figyelemmel lenni, majd a megvalósítást követően milyen tényleges megtérülési mutatókkal lehet számolni.

A Miniszterelnökség Fejlesztéspoltikai Koordinációs Bizottságának elnöke, dr. Homolya Róbert az EU forrástervezés aktuális helyzetéről adott volna tájékoztatást, azonban az utolsó pillanatban lemondani kényszerült előadását. Matolcsy Károly, az ÉMI Tudásközpont igazgatója az energetikailag fenntartható, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó kiemelte a napelemek árának jelentős csökkenését, amely a jelenlegi alacsonyabb áramárak alatt is felgyorsult megtérülést jelent. Véleménye szerint az integrált napelem kollektorok további térnyerése várható, amelyek egyszerre hűtőfunkciót is képesek lesznek betölteni. A VSZ Zrt. energiahatékonysági felújításánál kiemelte, hogy a kémények felületként szolgálnak a hibrid energiatermelésre. Az ÉMI Tudásközponttal kapcsolatban Matolcsy Károly felhívta a figyelmet az árnyékolással elérhető jelentős előnyökre, amelyek egyszerű módon és energiafogyasztás nélkül eredményeznek jelentős megtakarítást. Matolcsy szerint a leendő fejlesztési forrásokból megvalósuló, értéknövelő támogatások terén fontos, hogy a leendő támogatások komplex formában valósuljanak meg, ún. fenntarthatósági felújításként.

Ladányi Ágnes, a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) ügyvezetője részletesen ismertette a MÉASZ 2013 végén az EU operatív programokra beadott véleményeit, amelynek keretében valamennyi célcsoportra és mind az új építésre és korszerűsítésre egyaránt tett javaslatokat a Szövetség. Ladányi Ágnes kifejtette, hogy manapság Magyarországon minden 67%-ban felújításra lenne szükség, minden 10. esetben már nem is érdemes megtenni. Fontosnak tartotta, hogy a felújítás és az új építés legyen egyenrangú feltétel az uniós pályázatokban. A soron következő fejlesztésekre vonatkozóan kiemelte az egységes indikátorlista fontosságát, amely az operatív programok megvalósítását, azok eredményességét egységesen lenne hivatott mérni. Ladányi Ágnes előadásában hangsúlyozta, hogy az épületenergetikai beruházásokat átfogóan kell tekinteni, mert azok nemcsak az épületállomány megújítását jelentik, hanem a munkahelyteremtés, a társadalmi hatékonyság, a tartós rezsicsökkentés, a gazdaságosság,a költségvetési megtérülés szempontjait is figyelembe kell venni.

Prezentációjában Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a Negajoule felmérése szerint Magyarországon összességében a legnagyobb lehetséges megtakarítás a családi házaknál érhető el. A családi házak mintegy negyede szigetelt csak manapság, míg a panel épületek legalább 39%-ban már szigeteltek. Bart szerint a kormánynak egyelőre nincsen közzétett, ezáltal értékelhető koncepciója arra nézve, hogy milyen nagyságrendű energiahatékonysági beruházásra lenne szükség és az milyen hozadékkal bírna. Véleménye szerint a panelprogramok mellett a többi épülettípus fejlesztési támogatásáról sem szabadna megfeledkezni, mivel itt van a legnagyobb megtakarítási potenciál. Az innovatív finanszírozási példákat illetően a sikeresen működő észt CREDEX alapot emelte ki, amely nemzeti forrásokat EU alappal egészíti ki, kombinálva a vissza-nem-térítendő támogatásokat és a hiteleket. Kiemelte továbbá az energiaszolgáltatói kötelezettségi rendszert, amely nem különadó, hanem valódi kötelezettségként várja el a szolgáltatóktól az új beruházások támogatását.

A Hazai Hatékonyság javaslatcsomagban foglaltak szerint évente fel lehetne újítani 40 ezer lakást, a KKV-k évi átlag 20 milliárd forintnyi rezsiköltséget spórolhatnának, és megújulhatna a közterületek 4 százaléka. 7 év alatt az építésgazdaságban létrejöhetne 40 ezer új munkahely, a költségvetés pedig évente és átlagosan 70 milliárd forint többletbevételhez jutna, továbbá 2020-ra már évente közel 100 milliárd forintnyi energiaköltséget takarítana meg az ország - mondta el Vidor Győző prezentációjában.  A Hazai Hatékonyság ismert, lehetséges előnyeiben Vidor Győző a jelentős állami költségvetési hozadékot, és a felújítások során elérhető gazdaságfehérítő hatást emelte ki. A megvalósítást illetően, az ÁFA-t meghaladó támogatás-intenzitással széles körben válhatnak számlássá a beruházások. A projektmenedzsment megfelelő eljárásrendjével és az előírt követelményekkel egyszerre többirányú hatást érhetnének el a szabályozók. A piaci trendekre vonatkozóan visszautalt a jelenlegi, fiktív határátlépéssel realizált tömeges ÁFA-elkerülésre, valamint a gagyi minőségű import termékek előtérbe kerülésére - a piaci tapasztalatok szerint épp ezeknél gyakori jelenség az "áfátlanítás", amely a vásárlókat a nem megfelelő valós paraméterű termékek megvásárlásával megkárosítja.

Maráczi Zsolt a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) részéről kiemelte, hogy változatlan trendek mellett 600 évente újulna meg a lakásállomány, ami minden szempontból elfogadhatatlan - ezzel párhuzamosan az EU építési stratégia 10%-os foglalkoztatást céloz. A finanszírozásra vonatkozóan: az EIB 120 milliárd eurós hitelkeretéből Magyarország is részesülhetne - fontos lenne törekedni ennek lehívására. Ezzel együtt a kamattámogatási rendszert újra kellene gondolni. A lakásbérletet szintén támogatni lenne érdemes, de elsősorban a cafeteria rendszerben elhelyezve. A bérlakás állomány megnövelése a társadalmi mobilitás érdekében fontos lenne - az arány 9% most, miután a korábbi 25%-ot kitevő önkormányzati állomány nagy része privatizálásra került. A TLE lehetségesnek tartja a magántulajdonú bérlakások építésének felkarolását.

Prohászka Rajmund az Minőségi Magyar Ablakgyártók Egyesülete (MMAE) részéről kifejtette, hogy szélesedő lakossági igény tapasztalható a felújítások iránti igény, mert egyre inkább felismeri a lakosság az energiamegtakarítással elérhető eredményeket. A minőséget meg kell követelni, mert szerinte nincs panel épület, amelyen ne lehetne 45% energiát megtakarítani. Mindössze 20 százaléknyi a költség különbség a minőségi, tartós anyagokból készülő felújítás és a gyenge anyagokkal való megoldás között. A piacon egyes szegmensekben már működő, ESCO-jellegű együttműködés közös kockázatviselésre épül, amely a társasházak felújítása során előrevetíti a jó műszaki tartalmat. Ennek során a hitelt az energiafelhasználó veszi fel a banktól, az ESCO-cég a megtakarításból eredő törlesztés visszafizetésre teljesítmény garancia szerződést vállal. Az elért eredmény pedig a hőszolgáltatóktól nyert adatokon alapszik.

A Referencia Ház programról számolt be Kanyuk László a Knauf Insulation részéről, amelynek teszt mérési ciklusa a konferencia megtartása előtt kevéssel, március végén zárult le. A "Kádár-kocka" jellegű, immár leszigetelt ház a mérések során 1190 köbméter gázt fogyasztott, míg az azonos módon megépített, és azonos típusú szigeteletlen társa viszont 2176 köbmétert. Így a szigeteletlen ház fűtése 46 százalékkal került többe, mint a szigetelt épületé. Az egész beruházás 11 év alatt megtérül, a jelenlegi energiaárak mellett.

Belső hőszigetelésre szolgáló technológia ásványi alapú hőszigetelési alapanyagát ismertette Márta Tibor, a Xella Kft. alkalmazástechnikai vezetője. A felhabosított ásványi, tobermorit bázisú lapok tömör ásványi hőszigetelő lapokat jelentenek, amelyek egyrészt nem éghetőek, és környezetbarát anyagnak számítanak. A belső oldali hőszigeteléssel olyan épületek javíthatóak fel, amelyek külső szigeteléssel nem fejleszthetők - így különösen a műemlékek, szomszédjogok megtartása esetén. Márta Tibor példaként egy kecskeméti 55m2-es házgyári "mintalakás"-t mutatott be, amelyre vonatkozóan az 2008-2012 között lefolytatott mérések alapján, a beruházást követően 4 éves megtérüléssel lehetett számolni.

Vidóczi Árpád prezentációjában rámutatott, hogy a közel 0 energiafogyasztású épületek 2021-től lesznek kötelezőek, ezért fontos a technológiai lehetőségekről idejekorán tapasztalatot szerezni. Rávilágított, hogy szakmai szempontból energiahatékony családi házat a legnehezebb tervezni, mivel eleve kedvezőtlenebb a térfogat-felület arány. Ezért igen fontos a tájolás és az épület határoló szerkezeteinek javítása: 30% ablak kedvezőbb tájolással többet hoz, mint fordítva és 20%-nyi ablak felülettel (kondenzációs kazánnal mérve). A Debreceni Egyetem 2012-es tárgybéli tanulmányából látható, hogy a megújuló energia felhasználása nélkül 2021 után nem lehet eredményre jutni. A legjobb megtérülési arányt a faelgázosító kazán - napkollektor kombináció adja ki. A 3H építész iroda tervezett minta lakóépületére a közel-0 energiaigény 21% össz-beruházási felárat jelent, amely várhatóan bőven megtérül az üzemeltetés során. Vincze&László építész iroda hagyományosabb formavilágú mintaterve esetében ugyanez az érték 11%, amely 5% diszkontráta mellett mintegy 16 év alatt térülne meg.

A prezentációk PDF formátumban innen letölthetőek:

Matolcsy Károly

Ladányi Ágnes

Bart István

Vidor Győző

dr. Maráczi Zsolt

Prohászka Rajmund

Kanyuk László

Márta Tibor

 Vidóczi Árpád

Submit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn