Az épületenergetikai korszerűsítési forrásbiztosítás lebegtetése visszaveti a beruházói döntéseket - SAJTÓINFORMÁCIÓ

Közzétéve: 2015. október 19. hétfő, 12:15
| Nyomtatás



A hazai építőanyag gyártók álláspontja szerint egyértelmű kormányzati üzenetre van szükség arra nézve, hogy mikortól,  milyen összegű és támogatási intenzitású támogatási konstrukciókra számíthatnak a lakossági beruházók, amellyel  az önerőt és a banki forrást kiegészíthetik - különösképp, hogy jelentős LTP megtakarítások szabadulnak fel az idén, amelyek a hazai épületállomány épületenergetikai korszerűsítésére fordíthatóak.

A MÉASZ elnöksége szerint változatlanul fennáll, hogy további források és intézkedések szükségesek a több, mint egy éve csökkenő  szerződésállomány trendjének megfordításához; a tavaly elkezdődött magasépítési szegmens erősödésének fenntarthatóvá tételéhez.

A felújításhoz elengedhetetlennek látszó,  már kommunikált épületenergetikai pályázatok nagy volumenű kiírása egyre jelentősebb mértékben csúszik.   2014 végétől mostanáig  az Otthon Melege Program 10 milliárd forintos keretösszeggel egyelőre csak a  társasházak korszerűsítését célozta. A pályázati befogadási időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci igények az akkor rendelkezésre álló keret többszörösét tették ki.

A Kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020-ig a lakóépületekre vonatkozó 38,4 petajoule megcélzott megtakarításból 17,6 petajoule-t a családi házak felújításával kívánja elérni (ezen épületek mintegy ötödének felújításán keresztül).

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint a családi házak az összes lakás 61%-át teszik ki. Ezzel szemben a lakóépület állomány közel felét kitevő családi házas szegmensre vonatkozóan egyelőre nem jelent meg pályázati kiírás, pedig ez az a szegmens,

A várható további ösztönzők, támogatások bejelentésének "lebegtetése" a piaci visszajelzések szerint ahhoz vezet, hogy a lakossági beruházók elhalasztják beruházási döntéseiket. Ennek oka az, hogy  a lakossági beruházók elsősorban három tényezőből jutnak korszerűsítési forráshoz: (i) önrész, amely többnyire a  lakáspénztári megtakarításokat jelenti (ii) banki hitel (iii) továbbá a már több alkalommal részleteiben is kommunikált lakossági energiahatékonysági pályázatok.

A döntések lebegtetésének tovább jelentős hátránya, hogy

A hazai építőanyag gyártók álláspontja, hogy egyértelmű kormányzati üzenetre van szükség arra nézve, hogy mikortól,  milyen összegű és milyen támogatási intenzitású támogatási konstrukciókra számíthatnak a lakossági beruházók, amellyel  az önerőt és a banki forrást kiegészíthetik.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről röviden:
A MÉASZ célja a hazai építőanyag- és építési termék gyártók piaci és szabályozási környezete fejlesztésének elősegítése társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten, valamint kommunikáción keresztül. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A hazai építőanyag- és építési termékgyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdaságban.

További információ:

Szarka László
ügyvezető

Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Submit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn