2014-ben nőtt a beruházói tudatosság, így átfogóbb felújítások valósulnak meg, és ezzel együtt egyre vastagabb átlagos szigetelések is.  Mindazonáltal, a gyártók még továbbra is a felújításokból élnek, és változatlanul hiányoznak a széles beruházói kör számára az új lakóépület-építést és épületenergetikai fejlesztéseket, felújításokat célzó ösztönzők, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magasépítési piaci élénkülés fenntartható legyen - nyilatkozta Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke.

A hazai gyártókat összefogó Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) az alábbiakban mutatja be az egyes építőanyag szegmensekben 2014-ben érzékelt tendenciákat

A falazati termékek piacát alapvetően meghatározza az év során megépült épületek, ezen belül is különösen a lakóépületek száma.   A MÉASZ szakértői szerint idén mintegy 8500-9000 új lakás megépítésére lehet számítani. Jóllehet, ez a szám ugyan meghaladja a tavalyi 7293-at, de még mindig szinte hibahatáron mozog a különbség, így az összvolumen is csak mintegy ötöde annak, amelyet a szakértők a természetes műszaki pótlás keretében szükségesnek tartanak - egyedül az épületállomány állagmegőrzése érdekében.

2014-ben a szerkezetépítő anyagok piaca a 2010-es értékeknek alig több, mint fele:

• A tégla- és cserép termékek értékesítése idén mintegy 3%-al mértékben javult, tehát arányaiban jóval elmaradt a KSH által kimutatott építőipari növekedéstől.
• A fehér falazóanyagokat tekintve, a tavaly év végi értékkel összevetve év/év alapon szintén csekély növekedés érzékelhető, amely összefügg a továbbra is a felújítások felé forduló általános beruházói figyelemmel és azzal, hogy a felújítás az, ami jellemzően hitel és költözés nélkül megvalósítható.

A magasépítési szegmens, ezzel együtt pedig a falazóanyag-szegmens növekedésének megerősítéséhez és fenntarthatóvá tételéhez szükséges olyan állami ösztönzők beiktatása, amelyeket a MÉASZ az "Új Otthonteremtés" programjában gyűjtött össze:

1. A Növekedési Hitel Program mintájára 2,5%-os fix kamatú, forintalapú Új Otthonteremtési Hitel biztosítása.
2. Részleges ÁFA-visszatérítés valamennyi számlával igazolt (telekár nélküli) új lakásépítési beruházásra.
3. Egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatás lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+) értékű lakóépület beruházások ösztönzésére mindazoknak, akik előrelátó beruházásukkal túlteljesítik a mindenkor érvényes energetikai szintet és így időtálló műszaki értéket hoznak létre.

Változatlanul szükséges továbbá a bérlakásépítések előmozdítása is, amelyek építésére források állnak majd rendelkezésre a területfejlesztési  operatív programok egyes intézkedéseinél.

A szigetelőanyagok piacán a vastagabb szigetelő rétegek terjedése a korábbinál egyértelműen energiatudatosabb beruházói szemléletet tükröz.

Az expandált szigetelőanyag (EPS, polisztirolhab) gyártói szegmensben a piac négyzetméterben kifejezett volumene 2012-13-ban mintegy 10%-al csökkent, míg 2014-ben, köbméterben kifejezve stagnált a piac, míg négyzetméterben tovább csökkent.

Ez annak tudható be, hogy a beruházók egyre vastagabb anyagokat választanak mint az előző években, így a szigetelés vastagság jelenleg átlagosan mintegy 9-10cm.

A családi házak még mindig igen csekély új építési aránya miatt az utólagos szigetelések segítik a gyártókat.

Az hőszigetelőanyag-gyártók számítanak a 2015-től életbe lépő épületenergetikai szabályozás hatásaira, amely szerint a támogatásból épülő új épületeknél a szigetelés jelentős fejlesztésére lesz szükség a "költségoptimalizált szint" eléréséhez. Így a hőszigetelés elérheti akár az átlagosan 15cm-et, vagyis például EPS-t használva ez körülbelül 5cm vastagság növekedést fog jelenteni.

Az EPS szigetelőanyagok piacán továbbra is akut probléma a specifikációkat el nem érő, részben szürkén beérkező importtermékek jelentős aránya, amely negatív árversenyt gerjeszt, egyúttal gyengébb minősége okán a fogyasztókra nézve is hátrányos.

A szálas szigetelőanyagok szegmensében a 2013-as stagnálást követően bővült az ásványi lapra épülő rendszerek piaca. A beépítéseknél a vastagságok növekedése éppúgy megfigyelhető, mint tavaly. Az igénybevevőket tekintve az intézményi, vállalati beruházások igénylik a legtöbb anyagot (magánvevők alig léteznek), ezen belül is a középületek felújítása jelenti e szegmens fő motorját.

Az építőkémiai és vakolati termékeket tekintve különösen igaz, hogy az építőipari recesszió nyomán a kieső volumeneknek egy jó részét már 2013-ban is a felújítások vették át, és ugyanez érvényesült 2014-ben is: a felújítások értéke meghaladja az új építésekét. A ragasztók, speciális építőkémiai termékek és vakolatok szegmensében ez a piaci arányfordulás kiemelten megjelenik, így az építőkémiai termékekre nézve egyelőre mintegy 80:20 arány érvényesül, a felújítások javára.

Az épületgépészeti termékek, rendszerek és eszközök értékesítésében bizonyos élénkülés tapasztalható az energiahatékonysági felújításoknak köszönhetően, bár ez a vártnál némileg lassabb.  Csökkent a fizetési elmaradások aránya is, és a beruházói szemlélet kedvező változását mutatja, hogy egyre inkább már nem csak a külső szigetelésre kerül a hangsúly, hanem az épületgépészet korszerűsítésére is. 2014-ben a húzóerőt elsősorban a kazáncsere illetve a szabályozási, és a fűtési rendszerek részleges vagy teljes felújításai jelentették.  A novemberi – meglehetősen szűkre szabott - kazáncsere pályázat hatásai egyelőre még nem érezhetőek.

Az ajtó- és ablakgyártói piac  összességében 5-10% közötti mértékben növekedett, ezen belül az export tette ki a növekmény mintegy felét, míg az import volumene nem változott, azonban eltolódott a lengyelországi vállalkozásoktól a romániai cégek felé. E téren még még mindig jelentős  problémát jelent a vám- és áfa-szempontból bizonytalan eredetű import termékek aránya, amelyeket még szállítással együtt is olcsóbban kínálják, mint a hazai munkaerővel, itthon készített termékeket.  Emiatt számos kis és közepes hazai termelő cégnél probléma, hogy költségeiket áraikban nem tudták kellően érvényesíteni.

A MÉASZ elnöksége szerint fontos, hogy az épületek építése szegmensben is tartós növekedés jöhessen létre. Ennek fő feltétele, hogy a 2014-2020 közötti időszak részben uniós, részben költségvetési forrásból megvalósítani tervezett intézkedései a vállalkozásokat és önkormányzatokat, valamint a lakosság szándékait olyan konstrukciókkal támogassák, amelyek mentén az érintettek elkötelezett, pozitív beruházási döntéseket hozhatnak - ezáltal pedig  a hazai építőanyag-gyártókat is helyzetbe hozzák.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről röviden:

A MÉASZ célja a hazai építőanyag- és építési termék gyártók piaci és szabályozási környezete fejlesztésének elősegítése társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten, valamint kommunikáción keresztül. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A hazai építőanyag- és építési termékgyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdaságban.

További információ:

Szarka László
ügyvezető

Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.