Login Form


Hogyan lehet a MÉASZ tagja?

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség önálló jogi személyiséggel rendelkező szakmai szövetségek szövetsége. melynek tagja lehet minden bel- és külföldön bejegyzett szakmai szövetség, magyar vagy külföldi illetőségű jogi személy, illetve természetes személy.

 

A tagsági viszony formái:

  • rendes tag
  • pártoló tag
  • tiszteletbeli tag

Az egyes építőanyag szegmensek első félévi teljesítménye:
a megrendelésállomány növeléséhez a lakóépület beruházások további ösztönzése szükséges

2015.08.13. -  A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség tagjai egyes építőanyag és építési termék szegmensekben jellemzően egyszámjegyű, kis mértékű bővülést regisztráltak.  A KSH kimutatása szerint több hónapja csökkenő megrendelésállomány csökkenést vetíthet előre a második félévre. Az építőanyag gyártók a tavalyi növekedést fenntarthatóságát segítő további intézkedéseket szorgalmaznak, így különösen a 2,5%-os kedvezményes hitel kiterjesztését minden új lakóépület építésére, továbbá számlakötelezettség fejében részleges áfa-visszatérítés megvalósítását az energetikai korszerűsítésekre és az új lakóépület építésekre egyaránt. Utóbbi több tízmilliárdos plusz államháztartási bevételt is eredményezne. Az ösztönzők mellett fontos az uniós és részben hazai épületenergetikai fejlesztési források mielőbbi megnyitása is.

A KSH 2015.08.13-i építőipari havi gyorsjelentése szerint a megkötött új szerződések volumene 10,4%-kal kisebb volt. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 8,6, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 10,4%-kal csökkent.

Éppen ezért az új lakóépület építéseket és energetikai felújításokat lehetővé tévő további források és intézkedések szükségesek a  több hónapja csökkenő megrendelés-állomány trendjének megfordításához; a tavaly elkezdődött magasépítési szegmens erősödésének fenntarthatóvá tételéhez.

A hazai építőanyag és építési termék ágazatot áttekintve a MÉASZ tagjai az alábbi trendeket érzékelik:

A falazati termékek piacát meghatározza a megépült épületek, ezen belül is különösen a lakóépületek száma.  A 2014-ben megépült összvolumen is csak mintegy ötöde annak, amelyet a  szakértők a természetes műszaki pótlás keretében szükségesnek tartanak - egyedül az épületállomány állagmegőrzése érdekében.

A szerkezetépítő anyagok piaca a 2010-es értékeknek tavaly alig több, mint felet tette ki. Ehhez képest idei év első felében

  • a cserép termékek értékesítése szerény mértékben, 2-3%-al mértékben javult. A falazati tégla termékek mintegy 4-5% javulást mutattak - azonban igen alacsony bázisról.
  • a fehér falazóanyagokat tekintve, az év első felében év/év alapon mintegy 10% növekedés érzékelhető - ez zömmel a felújításoknak köszönhető, részben azért, mert a felújítás az, ami jellemzően költözés nélkül és kisebb önrésszel is megvalósítható.

A szerkezeti és falazati  szegmens előmozdítását alapvetően befolyásolják az új építést előmozdító kormányzati intézkedések.

A CSOK intézkedései mellett hasznosnak ítéljük meg az NHP források igénybevételének kiterjesztését a lakóépület projektfejlesztésekre is.  Hangsúlyozzuk azonban, hogy a  magasépítési szegmens, ezzel együtt pedig a falazóanyag-szegmens növekedésének megerősítéséhez és fenntarthatóvá tételéhez egységes lakáspolitikára van szükség, kifejezetten a lakóépület építést erősítő további ösztönzőkkel - amelyekre nézve az alábbiakat tartjuk fontosnak (lásd: Új Otthonteremtés program, www.measz.hu):

  • 2,5% kamatú (támogatott) otthonteremtési hitel kiterjesztését minden új lakóépület építésére.
  • Utólagos, részleges ÁFA-visszatérítés megvalósítását  mind az új lakóépület építésekre, mind pedig az energetikai korszerűsítésekre. Ennek hiányában már 2015-ben is több  tízmilliárd forintnyi plusz bevételtől esik el az államháztartás.  Az intézkedés elmaradása a  szürkegazdaságot erősíti, párhuzamosan rontja a hazai gyártók munkahely-megtartó képességét.
  • 30ezer HUF/m2 egyszeri épületenergetikai támogatás (100m2-ig.)

Mindezekhez szükséges a már több ízben kommunikált uniós és részben hazai épületenergetikai fejlesztési források mielőbbi megnyitása is. Változatlanul szükségesnek tartjuk továbbá a bérlakásépítések ösztönzését, amelyek építésére források állnak rendelkezésre a területfejlesztési  operatív programok  egyes intézkedéseinél.

Az egyes további építőanyag szegmenseket tekintve:

A szigetelőanyagok piacán a vastagabb szigetelő rétegek terjedése a korábbinál egyértelműen energiatudatosabb beruházói szemléletet tükröz.

Az expandált szigetelőanyag (EPS, polisztirolhab) gyártói szegmensben az idei év első felében 5-10% közötti növekedés mérhető, amely az előző 6 év mélyrepülését követően tervek alattinak tekinthető:

  • A családi házak még mindig igen csekély új építési aránya miatt az utólagos szigeteléseksegítik a gyártókat,
  • azonban, az új építésekből elérhető növekedés egyelőre nem érzékelhető.
  • Az EPS piac egyelőre rendkívül hektikus és hullámzó azért is, mert a  meghirdetett pályázatok később jelennek meg és kisebb volumenűek, mint amelyekre a gyártók, illetve a jelzések szerint a lakosság eddig számított.


A fentiek okán érzékelhető egyfajta beruházói fásultság is, amelynek nyomán sokan támogatások nélkül is belekezdenek a korszerűsítésbe. A tavalyi évhez hasonlóan a szigetelés vastagság jelenleg átlagosan mintegy 9-10cm, vagyis e téren hőtechnikai szempontból fokozott tudatosság érzékelhető.

A 10 Mrd forintnyi megítélt pályázati forrás (a 4-60 lakásos társasházakra) hatása szeptembertől érezhető lesz érezhető.

A szálas szigetelőanyagok szegmensében a tavalyi bővülést követően az igénybevevőket tekintve az intézményi, vállalati beruházások igénylik a legtöbb anyagot (magánvevők alig léteznek), ezen belül is a középületek felújítása jelenti e szegmens fő motorját. z alkalmazott vastagságok növekedése az EPS anyagokhoz hasonlóan szintén érzékelhető.

Az építőkémiai és vakolati termékeket tekintve különösen igaz, hogy az építőipari recesszió nyomán a kieső volumeneknek egy jó részét már 2013-ban is a felújítások vették át, és ugyanez érvényesült tavaly és az idei év első felében is: a felújítások értéke jelentősen meghaladta az új építésekét. A ragasztók, speciális építőkémiai termékek és vakolatok szegmensében ez a piaci arányfordulás kiemelten megjelenik, így az építőkémiai termékekre nézve változatlanul mintegy 80:20 arány érvényesül, a felújítások javára.

Az épületgépészeti termékek, rendszerek és eszközök értékesítésében stagnálás  tapasztalható.  A novemberi – meglehetősen szűkre szabott - kazáncsere pályázat hatásai 2015 elején voltak érezhetőek, viszont volumenükben egyelőre ezek nem voltak még annyira jelentősek, hogy érzékelhető hatást generáljanak.

Az ajtó- és ablakgyártói piacon a hazai termelés több, mint 5%-al nőtt az első félévben az előző éves teljesítményhez viszonyítva. Ennek több oka van:

  • A kifutó 2008-2009-es panelpályázatok kivitelezése idén tavasszal fejeződött be, ez is növelte a forgalmat.
  • Az EKÁER bevezetésével lecsökkent a nem teljesen szabályos, többségében lengyel import. Több gyártónak tavaly még megérte importálni a kész ablakokat, így nagyobb hasznot tudott realizálni. Most ezen gyártók inkább növelték a hazai termelésüket.
  • Érezhetően nőtt a felújítási célból vett ablakok mennyisége - de fontos megjegyezni, hogy a  meghirdetett támogatás csak kb. 800 000 Ft felett érte meg az adminisztrációs költségek miatt.

Az év hátralévő időszakára az ablakgyártók kilátásai jobbak, mint tavaly, így az éves termelés növekedés 5-10% között várható. A többlet kapacítások miatt az árak minimálisan 1-3% al tudtak csak nőni, amely fedezte egyes import alapanyagok árnövekedését. Továbbá, az eszköz támogatásoknak köszönhetően a gyártók körében jelentős fejlesztések vannak folyamatban,amivel az egy termékre jutó költség csökkenthető lesz.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről röviden:

A MÉASZ célja a hazai építőanyag- és építési termék gyártók piaci és szabályozási környezete fejlesztésének elősegítése társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten, valamint kommunikáción keresztül. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A hazai építőanyag- és építési termékgyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdaságban.

További információ:

Szarka László
ügyvezető

Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.