A lendület fenntartásához hasznos eszköz lenne a részleges áfa-visszatérítés célzott alkalmazása.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség tagjai szerint a magasépítési piacon egyértelmű lassulás érzékelhető: a harmadik negyedévben a legtöbb termék szegmensben a 2018. évi azonos időszak teljesítménye ismétlődik meg. Ez alól a nyílászárók és a cseréptermékek iránti kereslet mintegy 5%-os erősödése jelent kivételt, összhangban az újlakás-építések technológiai sorrendjével. A megrendelésállomány egyelőre még kiegyensúlyozott, azonban a kivezetésre kerülő 5%-os újlakás-áfa nyomán a vidéki csok bevezetése egyelőre nem gyakorolt érzékelhető hatást az építésekben, korszerűsítésekben. A MÉASZ tagjai továbbra is a számla ellenében történő részleges áfa-visszatérítést tartják olyan eszköznek amely segítené fenntartani a magasépítés lendületét. Az áfa egy részének utólagos jóváírása – célzottan a magánszemélyeknek -  mind az újlakás-építések, mind pedig az épületenergetikai korszerűsítések esetében egyszerre fehérítené az építésgazdaságot, és közvetlenül kedvezményezné a tulajdonost, illetve a bentlakót.

A családi házak építésének egyszerűsítésére tett intézkedések, így különösen a tervezői művezetés és az e-építési napló kötelező vezetésének elhagyása minőségi kockázatot jelent azáltal,  hogy ellenőrizhetetlenné teszi a magánerős újlakás- vagy bővítési (családi házas) projektek minőségét, különösen az eltakarásra kerülő falszerkezetek esetében, továbbá ez az egyszerűsítés teret enged az ágazatban a szürkegazdaságnak is.

2019 harmadik negyedévében az főbb építőanyag szegmensek az alábbiak szerint alakultak:

Az égetett tégla termékek - hasonlóan az első negyedévhez  - a körülbelül azonos volumenben fogytak, mint 2018 azonos időszakában. A cseréptermékek iránt a harmadik negyedévben is erősebb, mintegy 5%-kal magasabb kereslet érzékelhető, mint egy évvel korábban: ez a technológiai sorrendnek megfelelően, a befejeződő lakóépületek befedésével függ össze.

A fővárosban a fejlesztők a meglévő újlakás projektek befejezésére fókuszálnak, és a megyeszékhelyeken is kevesebb projekt indul, összességében határozott lassulás érzékelhető az újlakás-építések terén.

A fehér falazóanyagok iránti kereslet harmadik negyedévben kis mértékben alulmúlta a 2018. évi azonos időszaki volumen értéket, összességében pedig teljes év mintegy 15% növekedést mutat a tavalyi első 9 hónappal összehasonlítva.

A megrendelésállomány továbbra is kiegyensúlyozott azzal együtt, hogy a magasépítési piacon lassulás érzékelhető. Ezzel párhuzamosan a kivitelezői kapacitások hiánya csökkenő trendet mutat, így immár kevesebb a lemaradás a tervezett kivitelezési időkhöz képest.  A fehér falazóanyagok árai a tavalyi azonos időszakhoz mérten 5-7%-kal vannak feljebb a tavalyi év hasonló időszakához képest (a harmadik negyedévben nem történt változás).

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránt a harmadik negyedévben kiegyensúlyozott  kereslet mutatkozott, amely a harmadik negyedévet tekintve 2018-hoz képest nem nőtt érdemben; az ipari és lakóépületben hasonló szintek realizálódnak, mint a bázisidőszakban.   Változatlanul fennáll a beépítő kapacitások korlátossága, különösen a szűkös hidegburkolási beépítési kapacitás jelent érezhető keresztmetszet-határt. Az építőkémia termékek árai a harmadik negyedévben sem változtak. 

Összességében: kiszámítható üzletmenet érvényesül, érezhető lassulás mellett, Az építőkémia termékek gyártói szerint várhatóan év végéig marad az élénk kereslet, mivel számos épület befejezése változatos építőkémia terméket igényel és fog igényelni. 

A homlokzati nyílászárók gyártói a 2018-as azonos időszakához képest átlagosan mintegy 5%-os növekedést könyvelhetnek el,  amely egybevágott a prognózisokkal.

Az egyes import alapanyagok drágulását, a jelentős forintárfolyam-gyengülés hatását a gyártók nem tudták érvényesíteni az árakban (például: a pvc-profil ára 2-3%-kal nőtt), így a harmadik egyedévben a termékek árai összességében nem változtak.  

A jellemző gyártási átfutási idő változatlanul mintegy 4-5 hét. A szakszerű beépítési kapacitás továbbra is hiányos.

A hőszigetelőanyagok piacán általánosan fennáll, hogy

• a magánerős és a lakóépület korszerűsítési részpiacot változatlanul a vissza nem térítendő épületenergetikai ösztönzők léte vagy nemléte határozza meg, mindazonáltal a kamatmentes hitelek piacélénkítő hatása e téren változatlanul alacsony; kivárás érzékelhető a lakosság részéről.
• Az őszi energetikai felújítási, illetve hőszigetelési szezon a korábbi évek gyakorlata szerint nem kezdődött el és az újlakás-áfa kivezetése miatt sem látszott még a projektek felgyorsítása - a beépítő kapacitáshiány is késéseket okoz.

Műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok: a harmadik negyedében ingadozó kereslet mentén a szezon nehezen indult. A kivitelezői munkaerő-hiány miatt az egyes késésben lévő nagyobb projektek nem jutottak el a hőszigetelésig, ez nagyban befolyásolta a szezont.

A harmadik negyedév így összességében alacsonyabb lett, mint a 2018. évi, szemben a korábbi várakozásokkal. A tavalyi bázishoz képest a harmadik negyedév végéig egyszámjegyű növekedés látható.

Az árak a második negyedévi szinten vagy kissé alatta voltak.  Ezzel párhuzamosan a forint/euró árfolyam romlása nyomán egyes alapanyagok drágultak, követő korrekcióra  nem volt lehetőség.

A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet a harmadik negyedévben az előző negyedévihez hasonlított; az építőipari statisztikában látható dinamika e részpiacon nem tükröződik.

Csökkentek a kereskedői készletek is, mindez pedig közrejátszott a második-harmadik negyedévi megtorpanásban. A szálas hőszigetelőanyagok jellemző árai a a harmadik negyedévben is stagnáltak.

Az épületgépészeti termékek terén a beruházók számos korszerű és energiahatékony megoldás közül választhatnak.  A gépészeti komponensek beépítése terén a 2019 egészében továbbra is keresleti természetű piac érvényesül.   

Mivel jelentős mértékben romlott a forint, a jelentős importhányaddal bíró gyártók kb. 3-5%-os áremelést hajtottak végre. Ma már ritka az évközi áremelés, de a piac megértette és elfogadta ezt.

Az épületgépészeti kivitelezők maximális kapacitás-kihasználtsággal dolgoznak; a lassuló növekedésnek egyelőre nincs hatása.  A forgalom további bővítésének a beépítő kapacitáshiány a gátja: sajnálatos módon kevés a kivitelező és mindössze a nagyobb vállalkozások igyekeznek  hatékonyságnövelő fejlesztésekkel (modern technológiával és gépparkkal) kapacitást bővíteni.