A 2018-as Építők Napja ma megtartott ünnepi ülésén tagjaink jelöltjei ITM miniszteri elismerést vettek át.
Bretka András, a Ferrand Kft. ügyvezető igazgatója
a műanyag nyílászáró gyártásban 16 éve, 2002-től dolgozik. 2007-ig, a Realtherm Kft. ügyvezetője volt, ahol a műanyag nyílászáró gyártást indította el. 2007-ben az induló Marshall Ablakgyár Kft.-hez hívták, ahol szakmai tanácsadóként és vezetőként, közel 2 év alatt egy komplett műanyag nyílászáró gyártó üzletágat megközelítőleg 60 viszonteladó partnerrel épített fel, és amely a második évben s közel 1 Mrd Ft-os árbevételt ért el. Mindig ambiciózus és a szakmai kihívásokat szerető alkatként 2009-ben saját tulajdonban új vállalkozást hozott létre: a Ferrand Kft. az akkori piaci helyzet miatt kockázatos vállalás volt, de az azóta eltelt idő őt igazolta. Kitartó és következetes technológiai fejlesztéssel és a piac körültekintő építésének eredményeként a 2017-es évben, 80 dolgozóval a Ferrand Kft. 2,8 Mrd Ft-os árbevételt ért el.
Bozsó Béla, a MÉGSZ ügyvezetője
15 éve ügyvezetője a Magyar Épületgépészek Szövetségének és 5 éve főszerkesztője az Épületgépész szaklapnak is. Jelentős szerepe van a szövetség megerősítésében és stabil fejlődésében, sokat tett a szövetségnek építőiparon és az épületgépészeten belüli kapcsolatainak építéséért.
Munkájával nagymértékben hozzájárult a szövetség médiumai, tagi szolgáltatásai és szakmai ismeretterjesztő projektjei fejlesztéséhez, valamint a szakmán belüli párbeszéd kibontakozásához.
Csokló Gábor, a Masterplast Kft. műszaki igazgatójaként és a MEPS elnökségi tagjaként
a modern hőszigetelési megoldások terjesztésében, a tűzbiztonsági feladatok és a szabványosítással kapcsolatos tevékenységek koordinálásában összefogó, irányító szerepet játszik.
Külön megemlítendő az EPS alapú hőszigetelő anyagok újrahasznosításában, a körkörös gazdálkodás előmozdításában végzett szakmai munkája.
Fábián Zoltán, a Mapei Kft. alkalmazástechnikai mérnöke
évek óta a MÉVSZ két munkacsoportjának is egyik legaktívabb tagja, jelentős szerepe van mind a homlokzati hőszigetelő rendszerekről, mind a hidegburkolatokról szóló szakmai Irányelvek kidolgozásában és népszerűsítésében.
Ezek az Irányelvek a mai napig hiánypótlók, és egyedülállók abban az értelemben, hogy piaci konkurens cégek fogalmazták meg bennük a szakma közösen vállalt alapvető minőségi elvárásait.
Marofka Ferenc, a Berényi Téglaipari Kft. ügyvezető igazgatója
szerteágazó iparági tapasztalatokkal és innovatív látásmóddal rendelkező szakemberként az informatika területéről került a téglaiparba. 24 éve dolgozik a Berényi Téglaipari Kft-nél, annak 2013 óta ügyvezetője, és ebben a pozícióban heroikus küzdelmet folytat a magyar tulajdonú téglagyár fennmaradásáért. Marofka Ferenc korábban a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) Számvizsgáló Bizottságának tagja, illetve elnöke volt, jelenleg a MATÉSZ Elnökségének tagja. Aktív szerepet vállal a szakmai munkában, valamint az iparági szereplők összefogásában. Fentiek alapján javasoljuk az Építők Napja alkalmából oklevéllel történő kitüntetésre.
A MÉASZ elnöksége ezúton is gratulál a kitüntetetteknek!
A 2018-as Építők Napja ünnepségen elmondott beszédek összefoglalója:
Kassai Ferenc, a Magyar Mérnök Kamara alelnöke az ünnepi ülés bevezetőjében kifejtette, hogy az építőipar komoly fellendülés zajlik - fontos azonban, hogy tartósan lehessen tervezni a szabályozás révén.
Györgyi László, az ITM államtitkára szerint a magyar építőipar teljesítménye regionális összehasonlításban is erősen pozitív, tavaly közel harmadával növekedett a hazai ágazat termelése. A régióban csak a lengyel termelés haladja meg a 2010-es szintet, tehát kiugró értéket jelent a magyar adat. Kiemelte a CSOK és az 5% ÁFA hatását. Eddig 72 ezernél több család CSOK-kérelmét fogadta be a kormány. Az ágazatban 320 ezren dolgoznak most, minden 14. ember kapcsolódik az építőiparhoz. A cél a fenntartható modern építőipar, hogy a növekvő volumen teljesíthető legyen, innovatív válaszokkal – ide tartoznak akár a termelékenységet és bért növelő megoldások, amelyekre pályázatokat is terveznek majd kiírni.
Az építőipari feladatokat az ITM látja el a jövőben. A 20Mrd forint eszköztámogatás mellett nagyvállalati támogatásokra is lehet támaszkodni.
Kifejtette, hogy több építőipari középvállalatra van szükség a méretgazdaságosság érdekében; a német minta követésével a GDP csak ezáltal 5%-kal nőhetne. Az iparágnak a feldolgozóipari hatása is jelentős.
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség Építészeti államtitkára szakterületének térinformatikai fejlesztéseit emelte ki, amely a településrendezéseket és új projekteket támogatják, különösen: (i) e-napló bővítése (ii) e-közmű rendszer digitális rendelkezésre állítása.
Dr. Reiter József Ferenc, az EMMI államtitkár-jelöltje felszólalásában kiemelte, hogy a vidéki egészségügyi intézmények több, mint 500 milliárd forintnyi uniós forrásból újultak meg az elmúlt években. Az uniós szabályozás miatt a közép-magyarországi régió ezekből túlnyomórészt nem részesült, a kormány azonban elkötelezett a szükséges összegek költségvetésből történő pótlására. A megvalósításban a tárca számít az építőipar szereplőire.
Dr. Gulyás András ezredes, a HM Hatósági Főosztályának vezetője a katonai beruházások közül kiemelte a Kecskeméti Repülőtér kettős (polgári és katonai) fejlesztését, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy. 20 további helyszínen zajlik energiahatékonysági fejlesztés is: a Zrínyi 2026 program keretében kiemelt helyőrségeket határoznak meg, amelyekre nézve eddig nem látott mértékű forrást biztosít a kormány (a fegyverzet fejlesztése mellett). Erősíteni kívánják a minőségi építés jogszabályi garanciáit, főleg az építés alatti minőség-ellenőrzés rendszerszintű bevezetését. Zárásképp megköszönte az eddig jó minőségű munkát, sok sikert kívánva a további együttműködésekben.
Dr. Horváth Gábor István, az Földművelésügyi Minisztérium. Földügyi és Térinformatikai Főosztály vezetője az országépítésként határozta meg az építőipari tevékenységet, tolmácsolva a miniszter üdvözletét.
Kling Zoltán a Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztályának vezetője felszólalásában megemlítette, hogy a vízgazdálkodási szervezet felállása változatlan. A következő évek munkáját a Nemzeti Vízstratégia és a gazdaságfejlesztési célok határozzák meg. Ehhez a vízrajzi adottságok tudatos szolgálatba állítása szükséges a hajózásban, turizmusban, mezőgazdaságban és energiatermelésben.
Fontos, hogy víztakarékos szemlélet széles teret nyerjen. A tárca 280mrd forint értékben 52 projeket valósít majd meg, nagy részt a szétosztó hálózat, vízminőség-javítás, árvízvédelem és víz-visszatartás fejlesztése céljából.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke jó együttműködést kívánt az ágazat szereplőinek. Az építőipar korszakváltásban van, miután az építőpar piacának 42%-át vesztette el, 80 ezer embert elbocsátva Az ágazat megmutatta erejét, hogy 30%-kal növekedett tavaly. A jobban teljesítő cégek további 15%-kal bővülhetnek idén, ahogy az egész ágazatban is kétszámjegyű növekedés várható. Cél a hatékonyságnövelés, alacsonyabb alvállalkozói láncokkal, eszközparkkal és támogató szabályozással, az egyenletes növekedésért. A megrendelőn is sok múlik az építőipar értékelésében, ezért fontos a tudatossága és reális elvárása. A lakosság számára fontos ezért megmutatni, hogy mire lehet igénye.
Dr. Sényi Gábor, az Építéstudományi Egyesület elnöke történelmi távlatból a kiegyezés időszakára nyúlt vissza, párhuzamot állítva az uniós csatlakozás nyomán elért fejlődéssel. Mindez az építőipari fellendülésben és az egyes települési arculati elemeken is megmutatkozik. A második világháború után a gazdaság elesett a nyugati országok által igénybevett Marshall-tervtől, és szovjet mintájú gazdaságot kezdett építeni. Az 1990-es évekbeli jövedelemtranszfer szerinte összevethető volt a Marshall-tervvel, ez leképeződött az építőiparban is.
Az idei uniós építőipari prognózis 3,2%, elsősorban a lakásépítéseknek köszönhetően. A kormány az elmúlt 50 év legnagyobb iskola- és óvodafelújítási programját valósítja most meg, a lakásprogram és a sportberuházások mellett.
A humán utánpótlás szűkösségére kitérve kiemelte, hogy kevés a rátermett fiatal, jellemzően a kevésbé jó tanulók és kevésbé elkötelezettek mennek az építőiparba, amelyet megváltoztatni nagyfon fontos, de csak egyszerre több irányból lehetséges.
Pallagi Gyula, a ÉFÉDOSZSZ elnöke felsorolta az iparág ismert kihívásait és problémáit, kiemelve az elvándorlás és a képzés kihívásait. Cél, hogy az építőipar vonzóbb legyen a fiataloknak.
A felszólalásokat követően került sor az Építők Napja elismerések és a szakmai szervezetek díjainak átadására.
