A hazai építőanyag gyártók a piaccal kapcsolatban alapvetően optimisták

A hazai építőanyag gyártók termékeinek egyes részpiacain eltérő tendenciák érvényesültek: a MÉASZ tagjai az égetett tégla termékek, a szálas hőszigetelők és a homlokzati nyílászárók piacain a 2018 első félévivel körülbelül azonos volument gyártottak; e szegmensek érdemben nem tudtak bővülni. A fehér falazati anyagok, az építőkémia termékek, az EPS alapú hőszigetelők, valamint és épületgépészeti termékek terén a gyártók többnyire kétszámjegyű növekedést értek el 2019 első felében, 2018 azonos időszakához viszonyítva.

A hazai építőanyag gyártók a piaccal kapcsolatban alapvetően optimisták: 2019 végéig várhatóan kitart a növekedés. A gyártók egy része 2020-ra azonban némi visszaeséssel számol, változatlan szabályozási környezet esetén. A kivezetésre kerülő 5%-os újlakás-áfa nyomán a vidéki csok bevezetését a MÉASZ tagjai üdvözlik. Mellette azonban célszerű lenne egy általános, a megyeszékhelyekre is vonatkozó ösztönző bevezetése, amelyre a MÉASZ tagjai a számla ellenében történő részleges áfa-visszatérítést jól célozható eszköznek tartják, mind az újlakás-építések, mind pedig az épületenergetikai korszerűsítések terén.

A lakóépület és kkv-projektek jellemzően több hónapos – gyakran fél éves - csúszásban vannak a visszajelzések szerint. Ezzel szemben az első félévben a nagyvállalatok beruházásainál az egyes gyár- valamint logisztikai bővítések halasztódása jelent meg, ebben külkereskedelmi tényezők is szerepet játszanak.

2019 első félévében az főbb építőanyag szegmensek az alábbiak szerint alakultak:

Az égetett tégla termékek – hasonlóan az első negyedévhez – a körülbelül azonos volumenben fogytak, mint 2018 azonos időszakában. A cseréptermékek iránti keresletnövekedés azonban a teljes félévben érzékelhető, amely a befejeződő lakóépület projektek befedésével függ össze.

A második negyedév közepén a rendkívül csapadékos május a kereslet átmeneti megtorpanását hozta magával. Mindazonáltal, a fővárosban újlakás-nagyprojekt alig indult a megyeszékhelyeken is kevesebb az új lakóépület építések száma, tehát e téren egyértelmű lassulás érzékelhető. Mindez összefügg az 5%-os lakásáfa határozott idejű kivezetésével. Az építési engedélykérelmek és bejelentések számának csökkenése miatt a téglagyárak fokozottan figyelik a piacot. A július elsejétől elérhető falusi csok hatása az égetett tégla- és cseréptermékek terén a gyártók számára még nem érzékelhető.

A fehér falazóanyagok iránti kereslet a második negyedévben azonban tovább erősödött, így e terület – hasonlóan az év első negyedévéhez - mintegy 20%-os mennyiségi növekedést mutat 2018 azonos időszakához képest.  A társasházi piac a fehér falazóanyagok iránti keresletben egyelőre nem mutatott lassulást, és a családi házak magánerős beruházói felől is élénkülő kereslet mutatkozik. A fehér falazóanyagok árai a tavalyi azonos időszakhoz mérten 7-10%-kal nőttek.  A piaci jelzések szerint a kivitelezői (beépítői) munkadíjak az első félévben dinamikusan emelkedtek.

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránt az első félévben kereslet mutatkozott, összességében kétszámjegyű növekedéssel.
Júniusban az időjárás miatt a kereslet átmenetileg visszaesett (részben esőzések, részben a hőség miatt). A szakemberhiány és az új kormányzati intézkedések miatt némi időszakos kivárást is tapasztaltak a gyártók a piacon. Az építőkémia termékek gyártói szerint várhatóan év végéig marad az élénk kereslet, mivel számos épület befejezése változatos építőkémia terméket igényel és fog igényelni. 

A homlokzati nyílászárók piacán - az első negyedévhez hasonlóan - a második negyedévben is körülbelül a tavalyi volumen ismétlődött meg. Mindez összefügg azzal, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítások állami kamattámogatásának kivezetése miatt kevesebb korszerűsítés indul és a lakosság részéről pályázatokra számítva részben kivárás érzékelhető.

A nyílászárók alapanyagainak árai még az év elején eddig 3-5%-kal nőttek, valamint a bérnyomás miatt 10-20% közötti béremelésekre került sor - vidéken és Kelet-Magyarországon nagyobb mértékben. A költségnövekedések miatti árkorrekció 8-12%-ot jelentett a termékek árában – jóllehet a nyílászáró gyártók közül nem mindenki emelt árat.

2019 második negyedévének jellegzetessége, hogy a gyártási megbízások területileg immár egyenlőtlenül oszlanak el: a csökkenő újprojekt-szám miatt a fővárosban és vonzáskörzetében szabad kapacitások jelentek meg, míg vidéken nagyobb a lekötöttség. A jellemző gyártási átfutási idő 4-5 hétre csökkent; egyértelmű lassulás érzékelhető, de a kkv-k számára ez tervezhetőbb üzletmenetet is jelent.

A helytelen beépítés jelentősen rontja az új nyílászáró energetikai jellemzőit, így egy szakszerűtlen beépítéssel a vásárló elesik a megtakarítási potenciál egy részétől, ezért a beépítésre fokozott figyelmet kell fordítani. A szakszerű beépítési kapacitások változatlanul szűkösek, ezért a piaci szereplők jelzése szerint fontos lenne ehhez állami képzési, illetve átképzési forrást biztosítani.

A műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok iránti közel 20%-os első negyedévi keresletbővülést egy erős-közepes április-május havi időszak követte, de a júniusi forgalom visszaesett. Az árak stagnáltak, vagy kis mértékben csökkentek.

Ezzel együtt 2019 első félévére összességében 10% feletti volumen bővülés érvényesült a tavalyi év azonos időszakához képest.  A hőszigetelési munkálatok a nyár végével várhatóan újabb lendület vesznek.  A KKV-k telephely-fejlesztési (támogatott) projektjei jelentős mértékben meghatározzák a piaci keresletet, míg a nagyvállalat beruházások visszafogottabb, mint tavaly, illetve részben halasztódik. A magánerős és a lakóépület korszerűsítési részpiacot változatlanul a vissza nem térítendő épületenergetikai ösztönzők léte vagy nemléte határozza meg, mindazonáltal a kamatmentes hitelek piacélénkítő hatása e téren változatlanul alacsony.

A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet a második negyedévben csökkent, így féléves áttekintésben az erős első negyedévi kereslettel együtt körülbelül 2018-as első félévi volumen ismétlődött meg 2019 első felében.

Ezzel párhuzamosan a szállítási idők lerövidültek, átmeneti fennakadások sem alakultak ki. A piaci visszajelzések szerint az időszak a kereskedői készletek leépítését hozta magával, mindez pedig közrejátszott a második negyedévi megtorpanásban is. Mivel országszerte számos befejezetlen projekt van, a második félévben a gyártók a kereslet élénkülésére számítanak. A szálas hőszigetelőanyagok terén a második negyedévben az árak lényegében stagnáltak.

Az épületgépészeti termékek terén a beruházók számos korszerű és energiahatékony megoldás közül választhatnak, azonban a professzionális építésben megvalósuló újlakás-szegmensben gyakran a lehető legolcsóbb – és nem a legjobb ár-érték arányú – megoldásokat preferálják.

A gépészeti komponensek beépítése terén a 2019 első félévében továbbra is keresleti természetű piac érvényesül. A szükségszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak, az igazán jó minőségű szakmunkát a beruházók esetenként kevésbé hajlandók megfizetni, ez pedig a szürkegazdaság kockázatát növeli például oly módon, hogy végül egy olyan, nyomott árat közlő fővállalkozóval történik szerződéskötés, aki nyomán nem szakképzett munkaerőhöz kerül a projekt tényleges végrehajtása.    

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről:

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fogja össze a magyarországi építőanyag- és építési termék gyártókat. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért.

A MÉASZ célja a minőségi új építések, felújítások és energetikai korszerűsítések széles körű előmozdítása; minőségi épületállomány kialakításának elősegítésével hozzájárulni a nemzeti vagyon gyarapodásához, társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten és kommunikáción keresztül.

A hazai építőanyag- és építési termék gyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdasági értékláncban.